Ön itt áll:
Home / "MÚZSA?"
„MÚZSA?”
A „múzsa” szó jelentése
Múzsa: „művészi ihlet forrása; ami a felfokozott lelkesültség, az alkotókedv okozója;
elősegíti a művészi alkotást.”;
„ihletet adó személy”;
„szellemi tevékenység megszemélyesítője”;
„a művész az ihletőjének tekinti.”;
„Ihletadó;”
,,Igazából, ha azt mondod, ’homlokon csókolta a múzsa’, akkor valamiről-valakiről beszélsz, egy külső tényezőről, személyről.”
A mi számunkra kijelentve: a „Múzsa” = Jézus!
Ő a mi művészi ihletünket adó személy, és az élet egyetlen igaz forrása;
Ő a felfokozott igazi lelkesültség, és az alkotókedv okozója;
Elősegíti a művészi alkotást.
Mester, akivel együtt alkothat az ember. Nem csak tanácsot ad, nem csak ötleteket, de erőt is, aktuális pillanatnyi vezetést, és minden mást, ami jó, igaz és szép, és Ő maga mindez.
Figyelve Őrá, higgyél Benne és higgyél Neki. Ha csak kevés hited van az is elég tud lenni. Ő az alap, a legfontosabb: „Hasonlatos a Mennyeknek országa a mustármaghoz, amelyet vévén az ember, elveti a mezejében;
Amely kisebb ugyan minden magnál; de amikor felnő, nagyobb a veteményeknél, és fává lesz, annyira, hogy reá szállanak az égi madarak, és fészket raknak ágain.
33 Más példázatot is mondott nekik: ,,Hasonló a mennyek országa a kicsiny kovászhoz, amelyet belekevernek három mérce lisztbe, míg végül az egész megkel egybe.” (Máté 13,31-33)
Ő a lényeg, a legfontosabb, az alap. Ő átkovászol mindent, ha hagyjuk, ha ,,belekeverjük” az életünkbe, a művészetünkbe. Ő a mennyek országából az a kicsiny, kevés, néha csak pislákoló, sokszor megroppant nádszálhoz hasonló, de így is elegendő hit, Aki hegyeket tud el mozdítani a helyükről.
Ő maga is részt vesz az alkotásban, mégpedig „oroszlánrész” jut Neki abban! Ő a titok, az igaz művészet és művész titka.
Alkotótárs, játszótárs.
Nélküle semmit sem tehetünk. Semmi olyat, ami jó az Atya szemeiben.
Ő az Alfa és az omega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég.
És Ő a legnagyobb ALKOTÓMŰVÉSZ. A szavakkal teremtő, alkotó művész.
És ahogy ezek is meg vannak írva: Név szerint hívta el azokat, akiket Ő akart, és betöltötte őket Szent Lélekkel: Szeretetnek, Igazságnak, Bölcsességnek, tudománynak és értelemnek Lelkével; hogy tudjanak mindent kitalálni, és pont úgy megcsinálni a szolgálathoz és a szolgálatban, ahogyan azt az ÚR akarja! Ahogy Ő tanácsolja. Ő vezérel szüntelenül, ha kívánod ezt, és engeded Neki, ha engedsz Neki.
Nélküle semmit sem tehetünk. Semmit, ami a Szent Mennyei Jó Atya tetszésére volna, ami az Ő gyönyörűségére van.
Jézus mindig az Atya előtt játszik, minden időben, és az Atya mindig gyönyörködik Ő benne, ahogy ez meg van írva a Példabeszédek könyve 8, 30-31-ben, és tebenned is gyönyörködik, ahogy látja benned Őt, és rajtad át.
Jézus gyönyörűségét leli azokban az emberekben az egész földkerekségen, akik segítségül hívva az Ő nevét, Őt befogadva, Vele együtt, Őáltala élnek, és alkotnak, Ővele és Őáltala játszanak.
Péld. 8,11-36:
„11 Mert jobb a Bölcsesség a drágagyöngyöknél; és semmi más gyönyörűségek nem hasonlíthatók Hozzá:
12 Én, a Bölcsesség, lakozom az értelemben, és nálam van a megfontolás tudománya.
13 Az Úrnak félelme, az a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást gyűlölöm, és a gonosz utat meg az álnok szájat.
14 Enyém a tanács, és a valóság, (a megvalósulás is). Én Vagyok az értelmesség, és enyém az erő.
15 Énáltalam uralkodnak a királyok, és az uralkodók általam végeznek igazságot.
16 Énáltalam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, meg a nemesek, és a földnek minden bírái.
17 Én az engem szeretőket szeretem, és akik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.
18 Gazdagság és tisztesség van nálam, és megmaradó, maradandó jó és igazság.
19 Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál, a színaranynál, és az én hasznom jobb a válogatott ezüstnél.
20 Az igazságnak útján járok, és az igazság ösvényének közepén,
21 hogy az engem szeretőknek valami valóságosat adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.
22 Az Úr az Ő útjának kezdetéül szerzett engem; az Ő munkái előtt régen.
23 Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva…
24 Még amikor semmi mélységek nem voltak, már születtem; még mikor semmi források vízzel teljesek nem voltak, (én már Vagyok).
25 Mielőtt a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem,
26 mikor még nem alkotta meg a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.
27 Mikor készítette az eget, ott voltam; mikor felvetette a mélységek színén a kerekséget;
28 Mikor megerősítette a felhőket ott fenn, mikor erősekké tétettek a mélységeknek forrásai;
29 Mikor felvetette a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az Ő parancsolatját, mikor megállapította e földnek fundamentumait;
30 Mellette valék, (Vagyok, voltam, leszek), mint kézműves, (mint ámon = művész, alkotóművész), és gyönyörűsége valék (Vagyok, voltam, leszek) minden nap, játszva Ő előtte minden időben.
31 Játszva az Ő földjének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
32 És most fiaim, hallgassatok engem, és boldogok, akik az én útjaimat megtartják.
33 Hallgassátok a tudományt, és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
34 Boldog ember, aki hallgat engem, az én ajtóm előtt éberen minden nap, az én ajtóim félfáit őrizve.
35 Mert, aki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot, (kegyelmet).
36 De, aki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; mindenki, aki engem gyűlöl, szereti a halált!” (Péld. 8,11-36)