AKTUÁLIS

Okróber 19-én

Kutyakomédia!
Kisbarátaink a Mennybe mennek?
„A teremtett világ sóvárogva várja…”
(Róma 8:19)

Belépés INGYENES!

15 órától!
6-8 év felett ajánljuk
Helyszín: Budapest, Paulay Ede u. 15, 1061Selah Coffee House
Regisztráció: 06 70 340 0773

 

 

 

MOLE és KULA
„erős kölcsönhatás”
(Tényállások víg játéka)

2024. január 20-án felvettük az előadást!
Az alábbi linkekre kattintva megtekinthető:
Első felvonás: https://www.youtube.com/watch?v=l0po-3oemu4
Második felvonás: https://www.youtube.com/watch?v=Ays02cW0AvI

 ………………………………………………………………………………………………………………….

utak és Út 3Jelentkezhetsz a Jákim Stúdió Színházi Társaság
új munkájába.
Szeretettel várunk!
Érdeklődni itt: 706671437

………………………………………………………………………………………………………………….

Van Gogh AZÚRKÉP MÁS a Jelenben,
ezt az előadás sorozatot lezártuk,
a legutolsó előadásból részletek 1:

⇓ 

https://youtu.be/4MBOpb4rktg

 

Van Gogh AZÚRKÉP MÁS a Jelenben, részletek 2:

https://www.youtube.com/watch?v=DfZhgCO3-bI&t=7s

 

Van Gogh AZÚRKÉP MÁS a Jelenben, részletek 3:

https://www.youtube.com/watch?v=1PmkiEbWW2g&t=7s

 

Van Gogh AZÚRKÉP MÁS a Jelenben, részletek 4:

https://www.youtube.com/watch?v=sajvnOQLw_s&t=22s

 

A Vincent Van Gogh AZÚRKÉP MÁS című premier előadás ezekre a linkekre kattintva megtekínthető:
https://www.youtube.com/watch?v=ruSmUXFwc2s

Előadás I. felvonása
————————————————
Előadás II. felvonása

https://www.youtube.com/watch?v=nJqKoC8-Gkw&t=2146s

 

 Érdeklődni ezen a telefonszámon lehet:
Tel.: 06/70-340-0773

 

Egy számunkra kedves, bátorító nézői levél a 2022. május. 28-i Vincent Van Gogh AZÚRKÉP MÁS bemutatóról:

 

„Már több hét telt el azóta, hogy láttuk a Van Gogh előadásotokat, ami óriási élmény volt számunkra. Közvetlen azután – hatása alatt még a friss élménynek – kezdtem el írni e levelet, amit most befejezek, hogy elküldhessem Nektek. Nagyon fontos, hogy tudjátok, mennyire mély hatással volt ránk az előadás, és hogy mennyire becsüljük azt a rengeteg munkát, amit ennek elkészítésével töltöttetek: ez mind a párbeszédekre, a színpadi megjelenítésekre, a képi anyag összegyűjtésére, a zenei anyagra egyaránt érvényes…

Csodálatos élményben volt részünk május 28-án este a Jákim Stúdió előadásán.  Imolával másnap délelőtt is órákig erről beszélgettünk, még mindig a hatása alatt voltunk. Több szempontból is egyedülálló darabot alkottatok. Sajátos módon adtatok betekintést Vincent van Gogh életébe, egy emberi lélek küzdelmeibe, egy művész fejlődésébe – hogyan is jutott el az egyedi művészi kifejezéséhez. Mindezt áthatotta a mély hit, a küldetéstudat, ami segítette a lelki útvesztőkben, belső vívódásaiban. Mind a cselekmény, a páratlan életmű láttatása a zenei aláfestéssel, mind a mély hit Istenben és a Megváltásban szerves egységben, harmóniában volt egymással – fűszerezve humorral, életbölcsességgel, mint maga az élet. Ezeket úgy érzem, muszáj leírnom, mert tudnotok kell, hogy milyen erős hatással jött át hozzánk a darab, hogy mennyire megtalálta azt az utat, amin keresztül komplexen hatni tud ránk, a közönségre, igazi katarzist váltva ki bennünk.

Nagyszerű egyedi dramaturgiát építettetek fel azzal, hogy a festmények végig jelen voltak az előadásban, és folyamatos volt a kapcsolat a jelenetek és a képek között. 

Ezért külön dicséret Nektek, hogy ilyen nagyszerű válogatást hoztatok létre, és a darabban ennyire jó összhangban tudtátok a képeket és a zenét is szolgáltatni a cselekményhez, párbeszédekhez.

Különösen tetszett a bevezetésben van Gogh – Gauguin „láthatatlan” párbeszéde a háttérben, amely után a nagyívű monológ visszavezet a festő korábbi életébe, ahol a történet kezdődik.

Az útkereséseket, a visszatérő elutasítottság miatti lelki vívódásokat nagyon jól megmutattátok az előadásban.  A „külső hang” ítélete, hogy nem alkalmas Vincent a lelkészi hivatásra, groteszk humorral mutatja be a hierarchikus, bürokratikus világot. Ez a párbeszéd is nagyon jól átjött hozzánk.  A bányászoknál lejátszódott jelenetekben élethűen ábrázoltátok a szegénységet, a sorsszerűséget a nyomorba született emberek életében.  A hit segítő ereje, ami a kilátástalanságból reményt ad – mint egyedüli út, ami járható, szépen láttattátok a jelenetekben. Van Gogh személyes felelősségvállalása – együtt élni a szegényekkel, tanítani őket, és reményt adni nekik a hit által – megmutatja az igazi hivatást.

Nagyon kifejező volt a látványos „papírszéthullás”, ami a bányaomlás utáni reményvesztettséget, lelki összeomlást szemléletesen érzékeltette, majd az ötletes dramaturgiai elem a papírok egyedi rajzokként való összeszedése, ami egy igazi lelki feltámadást mutat: az újrakezdést, az építkezést, a kiforrott festészetig vezető út kezdetét láttatja velünk – ez Vincent „valódi útjának” megtalálása.

Nagyon elgondolkodtatott bennünket ez a jelenet. Mindenki keresi az útját, jó esetben részben azt is szem előtt tartva, hogy mivel szolgálhatná a legjobban az emberiséget. Vincent is ebben a keresésben volt, és azt hitte a lelkészi hivatás az ő útja. De valójában ez egy állomás volt az életében, ami elvezetett a művészetéhez. Ez nem azt jelenti, hogy később teljesen hátrahagyta volna életének azon szakaszát, mert ezeket nem lehet így szétválasztani. Sőt, szervesen egymáshoz kapcsolódnak. Az a hit, amit lelkészi útja során megélt Vincent, adta művészetének fő alapját, és később ugyanúgy jelen volt a műveiben, az életében. Ezt mutatták meg számunkra a széthullott papírok is: a hitéből tudta elkezdeni művészeti tevékenységét.

Ez annyira kifejező volt, igazi eredeti gondolatátvitel – ami különösen tetszett nekünk az előadásban!!!

Valójában az élet bármely területén szolgálhatjuk Istent, bármilyen hivatásban élhetünk őszinte, igaz életet, lehetünk hasznos tagjai a társadalomnak. A legfontosabb, hogy szeretettel, nyitott szívvel, hittel forduljunk embertársaink és a világ felé.

A lelkész bírálata a rajzairól, képeiről ügyesen ábrázolja az apró emberi gyengeségeket – hiúságot, féltékenységet – humorral fűszerezve, és a bölcs belátást is, amivel a lelkész felismerve Vincent zsenialitását, eljut a megértő elismerésig. Itt a rajzról szóló párbeszéddel szemléletes példázatot mutattatok be a művészet értelmezéséről: mit jelent a valóság élethű ábrázolása és a művészi kifejezés közötti hatáskülönbség, ellentmondás. Miért tűnik hitelesebbnek egy arányaiban túlzó alkotás az élethű, méretarányoshoz képest. Itt tanítani való módon mutattátok be a művészet értelmét, ami megkülönbözteti a hétköznapi gondolkodástól, kifejezéstől.

A művészet lényege valójában sokszor nem a valóság pontos ábrázolásában rejlik. Objektívan tekintve a körülöttünk történő eseményekre, legtöbbször pont a lényeg veszik el. Mindenki szubjektív szűrőn keresztül szemléli a világot, és valójában csak ilyen módon is lehet meglátni a legigazabb dolgokat. A művészet is így ragadja meg a realitásnál igazabb valóságot. Bár lehet, hogy messziről nézve egy szürreális világot teremt, de ezzel olyan részleteket emel ki, amik felett a mindennapi életünkben átsiklunk. Olyan apróságokra, pillanatokra irányítja a figyelmet, amelyek sokkal igazabbak, mint bármilyen reális valóság.

Nagyon megfogott Theo Vincent felé irányuló önzetlen testvéri szeretetének bemutatása, ami teljesen elfogadó, minden előítélettől mentes. Ez az elfogulatlan, lelkes, de mégis segítően irányító viselkedés, amiből a gondoskodó, feltétlen szeretet sugárzik. A kettejük közti beszélgetésben az egyik mondat nagyon erősen megmaradt bennem, ami azóta is néha eszembe jut. Mikor Vincent mondta, hogy milyen csodálatos gyerekkoruk volt, erre Theo azt fűzte hozzá, hogy: „te tetted azzá”.

Úgy érezzük, hogy az előadás egy komplex alkotás: jelen van benne a művészettörténeti és életrajzi ismeretterjesztés, a festményekben tobzódó vizuális látvány, a mindezt kísérő – de önmagában is igényes – komolyzenei hangzásvilág, és a hitében megerősödött, de gyengéiben is szerethető emberi lélek. De mindezen felül az egész előadást áthatja az az egység, harmónia, amiben mindenütt Isten jósága, megbocsátó szeretete és az őt kereső ember állhatatos küldetéstudata, vágyódása nyilvánul meg.

Ez egy igazi lelki-szellemi élmény volt számunkra, amit azon a szombat estén átélhettünk. Szívből köszönjük mindezt, és gratulálunk ehhez a nagyszerű alkotáshoz.

Tiszta szívből kívánunk további előadásokat, sok szeretettel:
Imola és Gábor”